Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Termékek Menü

Veszprémy László Bernát

Rendezés:
Nézet:

1944 késő tavaszán és nyarán a lomhaságáról és inkompetenciájáról híres magyar bürokrácia mintegy félszáz nap alatt közel félmillió magyar állampolgárt szakított ki otthonából és közösségéből, fosztott meg jogaitól és vagyonától, majd deportált a megszállt Lengyelország területére, hogy ott a nácik gázkamrába terelve meggyilkolják őket. Vajon milyen folyamatok vezettek ahhoz, hogy a magyar közigazgatás hajlandónak mutatkozott asszisztálni a németek tömeggyilkos terveihez? Milyen szerepet játszottak a magyar állam képviselői – főispánok, alispánok, főszolgabírók, főjegyzők, polgármesterek, a csendőrség és a rendőrség tagjai – a holokauszt történetében példátlan gyorsaságú akcióban? Kényszerpályán mozogtak, vagy lett volna lehetőségük ellenállni és megtagadni az együttműködést?
Veszprémy László Bernát könyve ideológiai elfogultságoktól mentesen, bőséges forrásanyagra támaszkodva igyekszik megválaszolni ezeket a kérdéseket. A bürokrácia és a modern népirtás kapcsolatának elemzése után a történész részletesen szól a német megszállás következményeiről, a kollaboráns közigazgatás kiépüléséről és tevékenységéről, majd a deportálásokban játszott szerepéről. Külön fejezetben elemzi a rendvédelmi szervek működését, amely máig kevéssé feltárt fejezete a magyarországi holokauszt történetének. Végül az 1945 utáni népbírósági dokumentumokat és a gyakran ellentmondásos ítéleteket elemezve, valamint a közszolgák felelősségét firtatva arra keresi a választ, mekkora mozgásterük lehetett az események során a magyar bürokrácia tagjainak.

VESZPRÉMY LÁSZLÓ BERNÁT 2016-ban végzett a Károli Gáspár Református Egyetemen, majd az Amszterdami Egyetem holokauszt- és népirtáskutatás szakán szerzett mesterfokozatot. Jelenleg doktorjelölt az ELTE BTK Művelődéstörténet Doktori Iskoláján. Kutatási területe a politikai eszmetörténet és zsidóság története. 2016 és 2018 között a Szombat című zsidó folyóirat állandó munkatársa, 2017 és 2018 között a Veritas Történetkutató Intézet kutatója volt. Jelenleg a Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézetének tudományos segédmunkatársa, és a neokohn.hu nevű zsidó hírportál főszerkesztő-helyettese.

3.999 Ft 3.199 Ft

Kereken száz esztendővel ezelőtt, az elveszített világháború, a forradalmak, a megszállás, a terror és a trianoni békekötés traumái után a Horthy-rendszer lázasan igyekezett meghatározni önmagát. A kísérletet nem csupán a nacionalista-irredenta retorika és az antiszemitizmus fellángolása jellemezte, de keresztény belső feszültségek is felszínre törtek, elsősorban a két nagy protestáns, illetve a római katolikus egyház között. 

1921-ben Pécs, Baja és a köztük lévő területek visszakerültek az anyaországhoz, Nyugat-Magyarországon pedig felkelés robbant ki az Ausztriához csatolandó területek visszaszerzésére. Az eseményeket az év végi soproni népszavazás zárta le, amellyel – kisebb eltérésektől eltekintve – kialakultak Magyarország mai államhatárai. 

Még mindig ugyanebben az évben az utolsó magyar király, IV. Károly kétszer is megpróbált visszatérni a trónra, komoly kihívások elé állítva a kormányzót és a hozzá hű politikai elitet. A királykérdés körüli vita és belharc végül egyértelműen a korszak legélesebb belpolitikai konfliktusává változott.

Veszprémy László Bernát kötete olyan sorsfordító időszakként mutatja be az 1921-es esztendőt, amelynek jelentőségéhez a Horthy-korban talán csak az 1944-es év fogható. Ám míg ez utóbbiról számtalan kisebb-nagyobb monográfia született már, 1921-nek eddig jóval kevesebb figyelmet szenteltek a kutatók, noha eseményei az egész rendszer későbbi sorsát meghatározták. A könyv társadalomtörténeti, politikatörténeti és emlékezettörténeti szempontok figyelembevételével alapos és érdekfeszítő összefoglalóját adja a korai Horthy-rendszernek, miközben fontos kérdéseket vet föl Horthy kormányzói tehetségével vagy épp Teleki Pál és Bethlen István politikájával kapcsolatban is.

Veszprémy László Bernát 2016-ban végzett a Károli Gáspár Református Egyetemen, majd az Amszterdami Egyetem holokauszt- és népirtáskutatás szakán szerzett mesterfokozatot. Jelenleg doktorjelölt az ELTE BTK Művelődéstörténet Doktori Iskoláján. Kutatási területe a politikai eszmetörténet és a zsidóság története. 2016 és 2018 között a Szombat című zsidó folyóirat munkatársa, 2017 és 2018 között a Veritas Történetkutató Intézet kutatója, 2019-ben a Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézetének kutatója volt. Jelenleg a neokohn.hu nevű zsidó hírportál főszerkesztő-helyettese.

3.999 Ft 3.199 Ft

1944 késő tavaszán és nyarán a lomhaságáról és inkompetenciájáról híres magyar bürokrácia mintegy félszáz nap alatt közel félmillió magyar állampolgárt szakított ki otthonából és közösségéből, fosztott meg jogaitól és vagyonától, majd deportált a megszállt Lengyelország területére, hogy ott a nácik gázkamrába terelve meggyilkolják őket. Vajon milyen folyamatok vezettek ahhoz, hogy a magyar közigazgatás hajlandónak mutatkozott asszisztálni a németek tömeggyilkos terveihez? Milyen szerepet játszottak a magyar állam képviselői – főispánok, alispánok, főszolgabírók, főjegyzők, polgármesterek, a csendőrség és a rendőrség tagjai – a holokauszt történetében példátlan gyorsaságú akcióban? Kényszerpályán mozogtak, vagy lett volna lehetőségük ellenállni és megtagadni az együttműködést?
Veszprémy László Bernát könyve ideológiai elfogultságoktól mentesen, bőséges forrásanyagra támaszkodva igyekszik megválaszolni ezeket a kérdéseket. A bürokrácia és a modern népirtás kapcsolatának elemzése után a történész részletesen szól a német megszállás következményeiről, a kollaboráns közigazgatás kiépüléséről és tevékenységéről, majd a deportálásokban játszott szerepéről. Külön fejezetben elemzi a rendvédelmi szervek működését, amely máig kevéssé feltárt fejezete a magyarországi holokauszt történetének. Végül az 1945 utáni népbírósági dokumentumokat és a gyakran ellentmondásos ítéleteket elemezve, valamint a közszolgák felelősségét firtatva arra keresi a választ, mekkora mozgásterük lehetett az események során a magyar bürokrácia tagjainak.

VESZPRÉMY LÁSZLÓ BERNÁT 2016-ban végzett a Károli Gáspár Református Egyetemen, majd az Amszterdami Egyetem holokauszt- és népirtáskutatás szakán szerzett mesterfokozatot. Jelenleg doktorjelölt az ELTE BTK Művelődéstörténet Doktori Iskoláján. Kutatási területe a politikai eszmetörténet és zsidóság története. 2016 és 2018 között a Szombat című zsidó folyóirat állandó munkatársa, 2017 és 2018 között a Veritas Történetkutató Intézet kutatója volt. Jelenleg a Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézetének tudományos segédmunkatársa, és a neokohn.hu nevű zsidó hírportál főszerkesztő-helyettese.

Rendelési link: https://bit.ly/2GWI2Ow

2.490 Ft

Kereken száz esztendővel ezelőtt, az elveszített világháború, a forradalmak, a megszállás, a terror és a trianoni békekötés traumái után a Horthy-rendszer lázasan igyekezett meghatározni önmagát. A kísérletet nem csupán a nacionalista-irredenta retorika és az antiszemitizmus fellángolása jellemezte, de keresztény belső feszültségek is felszínre törtek, elsősorban a két nagy protestáns, illetve a római katolikus egyház között. 

1921-ben Pécs, Baja és a köztük lévő területek visszakerültek az anyaországhoz, Nyugat-Magyarországon pedig felkelés robbant ki az Ausztriához csatolandó területek visszaszerzésére. Az eseményeket az év végi soproni népszavazás zárta le, amellyel – kisebb eltérésektől eltekintve – kialakultak Magyarország mai államhatárai. 

Még mindig ugyanebben az évben az utolsó magyar király, IV. Károly kétszer is megpróbált visszatérni a trónra, komoly kihívások elé állítva a kormányzót és a hozzá hű politikai elitet. A királykérdés körüli vita és belharc végül egyértelműen a korszak legélesebb belpolitikai konfliktusává változott.

Veszprémy László Bernát kötete olyan sorsfordító időszakként mutatja be az 1921-es esztendőt, amelynek jelentőségéhez a Horthy-korban talán csak az 1944-es év fogható. Ám míg ez utóbbiról számtalan kisebb-nagyobb monográfia született már, 1921-nek eddig jóval kevesebb figyelmet szenteltek a kutatók, noha eseményei az egész rendszer későbbi sorsát meghatározták. A könyv társadalomtörténeti, politikatörténeti és emlékezettörténeti szempontok figyelembevételével alapos és érdekfeszítő összefoglalóját adja a korai Horthy-rendszernek, miközben fontos kérdéseket vet föl Horthy kormányzói tehetségével vagy épp Teleki Pál és Bethlen István politikájával kapcsolatban is.

Veszprémy László Bernát 2016-ban végzett a Károli Gáspár Református Egyetemen, majd az Amszterdami Egyetem holokauszt- és népirtáskutatás szakán szerzett mesterfokozatot. Jelenleg doktorjelölt az ELTE BTK Művelődéstörténet Doktori Iskoláján. Kutatási területe a politikai eszmetörténet és a zsidóság története. 2016 és 2018 között a Szombat című zsidó folyóirat munkatársa, 2017 és 2018 között a Veritas Történetkutató Intézet kutatója, 2019-ben a Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézetének kutatója volt. Jelenleg a neokohn.hu nevű zsidó hírportál főszerkesztő-helyettese.

Rendelési költség: https://bit.ly/3yZc5Mk

2.490 Ft