Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Termékek Menü

Történelem

Rendezés:
Nézet:
Szerző: Hatos Pál

Hatos Pál könyve egy erős állítással indít: az 1918-as őszirózsás forradalommal kezdődik a modern magyar történelem. Innen jön összes vitánk, jelzőnk, héroszunk és árulónk. Ami előtte volt – már lezárt múlt.

Az első világháború négy pusztító évét követően a történelmi Magyarország 1918. október 31-én összeomlott. Győzött az „őszirózsás forradalom”. A régi rendszer jelképét, Tisza István korábbi miniszterelnököt meggyilkolták. Nem sokkal később megszűnt a királyság, és kikiáltották a „népköztársaságot”.

Mindaz, ami a Károlyi Mihály nevével fémjelzett forradalom kitörésével elkezdődött, máig sem jutott nyugvópontra a magyar történeti emlékezetben. 1918 őszének lázas időszaka a maga részleteiben, a maga konkrét személyiségeivel és emberi mozgatórugóival mégis feledésbe merült – már csak legendák élnek róla a köztudatban. Ez a könyv ezen a helyzeten változtat.

Hatos rendkívüli műveltséggel vezet végig bennünket a háborúvégi Magyarországon, a forradalom hónapjain. Sűrű, de mégis olvasmányos művében utólagos igazságtevés helyett a források izgalmasan sokrétű beszámolóit szembesítve hozza közel hozzánk az események szereplőit, és teszi jól érthetővé a forradalom egyre radikálisabb és anarchikusabb történetét egészen az 1919. március 21-i kommunista hatalomátvételig, elősegítve, hogy árnyaltabban és mélyebben gondolkodjunk azokról a dolgokról is, amelyek azóta történtek velünk. Egy bizonyos: ha évtizedek múltán valamely diák a tanárától azt kérdezi, mit olvasson el 1918-ról, a válasz az lesz: Olvassa Hatost!

3.490 Ft 2.792 Ft

Egyedülálló könyvet tarthat kezében az Olvasó: egy kötetet, mely a második világháború egyik legfontosabb hadművelete, az 1944–1945. évi budapesti ostrom előzményeit és menetét tárgyalja a páncélos-hadviselés szempontjából. 1944 őszén Budapestre megérkezett a történelem – szokása szerint ágyúszóval és ezúttal már lánctalpon. Október végére nem csak a magyar kiugrási kísérlet vallott már kudarcot, az is kiderült, hogy hazánk végig fogja harcolni és szenvedni a háborút, sőt az is bizonyossá vált, hogy Európában a küzdelem jócskán át fog nyúlni az 1945-ös esztendőre.

6.300 Ft 5.040 Ft
Szerző: Pető Andrea
Magyarország II. világháborús történetét a politika- és hadtörténet alaposan feldolgozta már, létezett azonban a hadviselésnek egy olyan része is, amely sokáig láthatatlan és kibeszéletlen maradt. A civil lakosság elleni atrocitások, azon belül is elsősorban a nők ellen elkövetett tömeges nemi erőszak története politikai és személyes okokból is hosszú évtizedeken keresztül tabutémának számított. 
3.490 Ft 2.792 Ft
A 20. század egyik legfontosabb magyar történelmi személyisége Rákosi Mátyás, akinek neve egy egész történelmi korszakot fémjelez, amit végül az 1956-os forradalom söpört el.
3.990 Ft 3.192 Ft
Hihetetlennek hangzik ma már, de igaz: a világ egyik futballközpontja Magyarországon volt az 1910-es évek elején, s ez az állapot egészen az 1950-es évek végéig tartott. Ennek egyik látványos és egészen különleges megnyilvánulása a magyar–olasz futballszimbiózis létrejötte volt. 1934-ben, amikor Olaszország először lett világbajnok, az olasz első osztályban 18 csapatból 12-nek volt magyar az edzője! Az 1938-ban vb-győztes olasz csapatban minden egyes játékosnak volt magyar edzője pályafutása során. Sokat elmond az is, hogy egy olyan, máig meghatározó csapatot, mint az Inter, 10 éven át csak magyar edzők irányítottak. Egyikük volt Weisz Árpád, az 1945 előtti korszak legnagyobb magyar edzősztárja a maga három olasz bajnoki címével.
Weisz Árpád, Károly Jenő, Tóth Potya István, Schaffer Alfréd és a többiek olasz - országi sikere után – amelyek még az 1945 előtti korszakra estek –, a második világháborút követően a magyar játékosok és edzők újra özönlöttek Olaszországba. Így történhetett meg, hogy a Juventusnak és a Milannak is volt magyar, bajnoki címet nyert edzője ekkoriban Sárosi György, illetve Czeizler Lajos és Guttmann Béla személyében. Az Internek is akadt magyar gólkirálya, sőt, az is előfordult, hogy magyar edző töltötte be az olasz szövetségi kapitányi posztot is. És akkor még Egri-Erbstein Ernő Torinóval szerzett három bajnoki címét nem is említettük. Mind ez mai fejjel szinte csodaszámba megy, pedig így történt. Hogy miért és hogyan? Ezt járja körül ez az egyedülálló könyv!
3.990 Ft 3.192 Ft
Szerző: Kershaw, Robert
Robert Kershaw, az egyik legjobb és legismertebb brit hadtörténeti író ebben a könyvében visszatér első nagy sikere, Az arnhemi csata színhelyére, és egy teljesen más szemléletű és tartalmú könyvet tesz le az olvasók elé az 1944. szeptemberi arnhemi csatáról. Egyetlen utcát – valójában a városon átvezető főutat –, az Utrechtseweget választja, és annak történetét meséli el 1940-től a háború utáni évekig. Itt nem csupán az egyik oldalt ismerjük meg alaposan, hanem kiegyensúlyozott képet kapunk a németekről, a britekről, a lengyelekről és a háborút elszenvedő holland lakosságról. Mivel Kershaw saját ezredének, a brit Ejtőernyősezrednek az eredetmondájában Arnhem fontosabb, mint az összes többi győzelem, a szerző különös beleérzéssel taglalja, hogyan bántak el a győztes németek a pár napra felszabadított holland lakossággal, és ez utóbbiak hogyan szerettek bele máig tartóan kudarcot vallott felszabadítóikba, a brit ejtőernyősökbe.
3.990 Ft 3.192 Ft
Szerző: Pető Andrea

A kötet a budapesti népbíróság egyik legelső ügyének, Dely Piroska esetének krimiszerűen izgalmas elemzésén keresztül ad képet a második világháborút követő igazságszolgáltatás természetéről, valamint a nők szélsőséges radikális politikai mozgalmakban való részvételéről, részletesen szólva a nők elkövetővé válásáról, valamint a háború utáni emlékezetük kialakulásáról. A női elkövetők eddig láthatatlanok voltak a történetírásban éppúgy, mint a kollektív és az egyéni emlékezetben. A kötet elemzi a magyarországi szélsőjobboldali női politizálás okait, motivációit, formáját, fényképeit és főbb személyiségeinek életútját.

Pető Andrea 1964-ben született Budapesten, történész, MTA Doktora, a Közép-Európai Egyetem egyetemi tanára. Kutatási területe a 20. századi társadalom és a társadalmi nemek története. Öt monográfiája, 31 szerkesztett kötete és 261 könyfejezete valamint tanulmánya tizenkilenc nyelven jelentek meg. 2005-ben a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki. 2006-ban az MTA Bolyai Plakettet kapta. 2018-ben az Európai Akadémiák  (ALLEA) Madame de Staël Díját kapta munkássága elismerésül. Legutóbbi kötete a Jaffa Kiadónál: Elmondani az elmondhatatlant. A nemi erőszak története a Magyarországon a második világháború alatt, Budapest, 2018.

3.490 Ft 2.792 Ft
Szerző: Pethő Tibor

A 2018 tavaszán megjelenését beszüntető Magyar Nemzet az elmúlt nyolcvan év hazai napilappiacán páratlan kuriózum.

Sőt, a lap jóval több, mint egy napilap. A magyar és a világtörténelem egyik fordulópontján, közvetlenül a második világháború kitörése előtt, 1938-ban indult útjára, és azóta, függetlenül a politikai és társadalmi berendezkedés radikális változásaitól mindig központi szerepben volt, mélyen tükrözve és egyben alakítva is az eseményeket – pedig közben volt egy Rákosi- és egy Kádár-rendszer is.  A szinte azonnal kialakult legendájához, az általa betöltött szerephez éppúgy ragaszkodtak a hatalom mindenkori birtokosai, mint a lapot tartalommal megtöltők. A lap története egyben izgalmas mélyfúrás az elmúlt nyolcvan év magyar történelmébe és szellemi folyamataiba.

4.490 Ft 3.592 Ft
Magyarországon az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra a kezdetektől fogva életképtelen gazdasági rendszert erőltetett a társadalomra, és ítéletek százezrei marasztalták el azokat, akik szembekerültek az irracionális gazdaságpolitika követelményeivel. Nem csoda, hogy az újjáépítés kiemelten fontos iparágának számító hazai szénbányászat is áldozatul esett a folyamatosan szélesedő hatalmi gyanakvásnak: a bányaműszaki értelmiség ellen lefolytatott, kiemelten kezelt és széles apparátust megmozgató törvénytelen eljárások olyan szakemberek életét törték derékba, akik mind a mai napig meghatározó alakjai a bányász-geológus társadalomnak. 
3.490 Ft 2.792 Ft
Szerző: Ablonczy Balázs
Teleki Pál a két háború közötti időszak miniszterelnökei közül talán a legélénkebben van jelen a társadalmi emlékezetben. Tudós, főcserkész, a revízió ideológusa, aki rendre feltűnik az 1938 és 1940 közötti területvisszacsatolások fotóin. Rejtélyesnek tűnő halála szintén sokak képzeletét mozgatja, nemkülönben a zsidók jogfosztásában játszott szerepe. Ez az életrajz arra vállalkozik, hogy ennek az ellentmondásos életpályának az egyes állomásait vázolja fel, az erdélyi magyar arisztokrata és a dúsgazdag görög polgárlány egyetlen gyermekeként eltöltött gyerekkortól kezdve a földrajzi kutatásokon, a fajhigiénián, a turanizmuson át az autók iránti bolonduláson keresztül az egyetemi tanárságig, az első, majd a második miniszterelnökségig, és választ igyekezzen adni a halált övező kérdésekre. Teleki életének hatvankét évében benne van a huszadik század első felének csaknem összes magyar politikai és társadalmi, tudományos problémája, amelyeket ez az érzékeny, sőt túlérzékeny egyéniség így vagy úgy érintett élete folyamán. Ez a pálya nemcsak az erdélyi arisztokratáé, hanem az ellenforradalom, Trianon és a világháborúk rajza is egyúttal: egy darab Magyarországé a 20. század első felében.     
3.490 Ft 2.792 Ft

1944 késő tavaszán és nyarán a lomhaságáról és inkompetenciájáról híres magyar bürokrácia mintegy félszáz nap alatt közel félmillió magyar állampolgárt szakított ki otthonából és közösségéből, fosztott meg jogaitól és vagyonától, majd deportált a megszállt Lengyelország területére, hogy ott a nácik gázkamrába terelve meggyilkolják őket. Vajon milyen folyamatok vezettek ahhoz, hogy a magyar közigazgatás hajlandónak mutatkozott asszisztálni a németek tömeggyilkos terveihez? Milyen szerepet játszottak a magyar állam képviselői – főispánok, alispánok, főszolgabírók, főjegyzők, polgármesterek, a csendőrség és a rendőrség tagjai – a holokauszt történetében példátlan gyorsaságú akcióban? Kényszerpályán mozogtak, vagy lett volna lehetőségük ellenállni és megtagadni az együttműködést?
Veszprémy László Bernát könyve ideológiai elfogultságoktól mentesen, bőséges forrásanyagra támaszkodva igyekszik megválaszolni ezeket a kérdéseket. A bürokrácia és a modern népirtás kapcsolatának elemzése után a történész részletesen szól a német megszállás következményeiről, a kollaboráns közigazgatás kiépüléséről és tevékenységéről, majd a deportálásokban játszott szerepéről. Külön fejezetben elemzi a rendvédelmi szervek működését, amely máig kevéssé feltárt fejezete a magyarországi holokauszt történetének. Végül az 1945 utáni népbírósági dokumentumokat és a gyakran ellentmondásos ítéleteket elemezve, valamint a közszolgák felelősségét firtatva arra keresi a választ, mekkora mozgásterük lehetett az események során a magyar bürokrácia tagjainak.

VESZPRÉMY LÁSZLÓ BERNÁT 2016-ban végzett a Károli Gáspár Református Egyetemen, majd az Amszterdami Egyetem holokauszt- és népirtáskutatás szakán szerzett mesterfokozatot. Jelenleg doktorjelölt az ELTE BTK Művelődéstörténet Doktori Iskoláján. Kutatási területe a politikai eszmetörténet és zsidóság története. 2016 és 2018 között a Szombat című zsidó folyóirat állandó munkatársa, 2017 és 2018 között a Veritas Történetkutató Intézet kutatója volt. Jelenleg a Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézetének tudományos segédmunkatársa, és a neokohn.hu nevű zsidó hírportál főszerkesztő-helyettese.

3.490 Ft 2.792 Ft
Az első világháború harcait lezáró fegyverszüneti egyezmények nyomán a frontokon mindenütt elhallgattak a fegyverek, ám a hátország civil lakossága csak az ezt követő hetekben-hónapokban tapasztalta meg igazán az erőszakot. Szűk egy év leforgása alatt a magyarok tanúi lehettek új rendszerek születésének és bukásának, forradalomnak, ellenforradalomnak, diktatúrának és megszállásnak, és az egymást viharos gyorsasággal követő eseményeket – jellegükből adódóan – mindenütt erőszakos cselekmények kísérték. A Budapesten zajló folyamatokról viszonylag sokat tudunk, de a fővárostól távol eső területek tapasztalatairól eddig csak kevés feldolgozás született. Hasonlóan egydimenziós, a különböző emlékezetpolitikák által igencsak torzított kép él a vörös- és fehérterror mozgatórugóiról és főbb szereplőiről is. Miként változtak meg az erőviszonyok Erdély többnemzetiségű területein? Hogyan élte át Kassa az impériumváltást? Milyen atrocitások érték a Délvidék lakosságát 1918–1919 folyamán? Miféle parasztmozgalmak és -felkelések követték a magyar vidéken az őszirózsás forradalom kikiáltását? Mit tudunk a Tanácsköztársaság két emblematikus figurájáról, Korvin Ottóról és Szamuely Tiborról? Milyen tágabb vagy szűkebb kontextusban értelmezhetők a fehérterror erőszakcselekményei? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az Erőszaktörténeti Munkacsoport kutatói által szerkesztett tanulmánykötet abban a reményben, hogy az apróbb részletek feltárása a korszak egészét is új megvilágításba helyezi majd.
3.490 Ft 2.792 Ft
Szerző: Takács Tibor
Focit sokféleképpen lehet nézni. Más szemmel látja a szurkoló, a néző, a játékos, az edző és a sportújságíró. De vajon a magyar állambiztonság emberei mit láttak, és főleg mit kerestek a stadionokban, a lelátókon, a játékosok öltözőiben, a klubházakban, a kádereknek fenntartott kormánypáholyokban? Miért fordított akkora figyelmet a focira és a focistákra a mindenkori hatalom, Rákosiék, majd Kádárék? Miként kezelték és mire használták a rezsim vezetői a labdarúgókat? Hogyan kaphatta vissza a mindig is ellenséges elemek gyűjtőhelyének tekintett FTC mégis régi nevét és színeit?
3.490 Ft 2.792 Ft