Könyvek
várható megjelenés: 2024. március 25.
Jógázunk, mert egy hosszú nap után szükségünk van az ellazulásra és a nyugalomra, mert ruganyosak akarunk maradni, mozogni, nyújtani szeretnénk, és a különböző ászanák kihívást jelentenek. A jóga azonban eredetileg nem erről szólt. Sokkal inkább a légzés és az ülés rendszere volt, még ha mára ettől jócskán el is távolodtunk. Pedig az ősi bölcsesség nagyszerűségét ma már tudományos eredmények bizonyítják – ezt mutatja be húsz év kutatómunkájának eredményeként ez az átfogó légzéslexikon.
Ebben a nem mindennapi kézikönyvben a szerzők összegyűjtötték a jógalégzéssel kapcsolatos összes tudnivalót. A részletes magyarázatok és illusztrációk segítségével megismerhetjük belőle a légzés tudományos hátterét, mechanikáját és biokémiáját. Nemcsak azt tanulhatjuk meg, hogyan tegyük hatékonyabbá a jógagyakorlásunkat, hanem azt is,
• hogyan fokozhatjuk a légzés segítségével a törzserőnket és a rugalmasságunkat,
• hogyan változtathatjuk meg egyszerű légzéstechnikák segítségével a fiziológiai állapotunkat,
• hogyan lassíthatjuk le nyugtalan elménket, csillapíthatjuk a szorongásunkat vagy akár pánikbetegségünket, és hogyan érhetjük el a nyugodt relaxáció érzését,
• hogyan pörgethetjük fel, illetve csillapíthatjuk le az idegrendszerünket pusztán csak a légzésünk segítségével a teljesítmény, a regeneráció, a szívfrekvencia-variabilitás, valamint az ellenállóképesség fejlesztésére.
A légzés ősi bölcsességét a modern tudományos felfedezésekkel összekötő könyv – kezdőktől a haladókig – minden egészségtudatos ember számára egyaránt nélkülözhetetlen ismereteket tartalmaz.
PATRICK MCKEOWN légzéskutató, nemzetközileg elismert légzésszakértő 2002 óta alkalmazza a légzésedzést a légzés, az alvásminőség, az ellenállóképesség és a koncentráció javítására; ő maga is így küzdötte le asztmáját és alvás közben jelentkező légzésproblémáit. Több mint 20 évnyi tapasztalatát olyan technikák kialakítására fordította, melyekkel ezreknek segített már sportteljesítményük és egészségi állapotuk javításában.
ANASTASIS TZANIS jógaoktató korábban a különleges erőknél is szolgált. Specialitása a stresszkezelés és a légzésedzés, 2012 óta alkalmazza a könyvben szereplő technikákat, és eredményei egyértelműen alátámasztják a hatékonyságukat.
Emilynek, a bájos londoni társaságbeli lánynak tulajdonképpen esze ágában sem lett volna buliba menni. Elvégre megígérte a vőlegényének, az ígéretes karrier előtt álló, ifjú parlamenti képviselőnek, hogy egyszer s mindenkorra felhagy a vad partizással. Valahogy mégis ott találja magát mélyen dekoltált koktélruhában a barátnője bulijában, ahol első pillantásra beleszeret a legszívdöglesztőbb vendégbe, az ellenállhatatlanul vonzó skót festőművészbe, Roryba.
Mire Emily észbe kap, máris Rory ágyában, majd az anyakönyvvezető előtt találja magát, majd hamarosan megérkeznek a távoli skót szigetre, ahol a férfi felmenőinek kastélya áll. Emily mindent megtesz azért, hogy példás feleség legyen, de nincs könnyű dolga, mert az életükben sorra bukkannak fel Rory múltjának szereplői. Különc és örökifjú édesanyja, Coco. Első szerelme, a gyönyörű, vörös hajú Marina. Gyerekkori ellenlábasa, a karizmatikus, lobbanékony orvos, Finn.
Emily igyekszik beilleszkedni új környezetébe, szeme sem rebben, ha skót kockás ruhába kell bújnia, jólnevelten viselkednie egy kísértetjárta kastélyban rendezett estélyen, vagy átlátszó hálóingben rózsát szednie egy ismeretlen kertjében. Rory azonban egyre szeszélyesebben viselkedik, az érzelmi hullámvasútra került Emily pedig egy nap alkalmatlan pillanatban érkezik haza, és olyasminek lesz szemtanúja, amit nem az ő szemének szántak.
Meg lehet vajon menteni egy házasságot, amely feltartóztathatatlanul rohan a szakadék felé? Mennyit bír ki egy szerelem? És létezik-e második esély? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Jilly Cooper hamisítatlanul romantikus regénye.
A korunk Jane Austenjeként emlegetett Jilly Cooper brit újságíró, regényíró és médiasztár. Számtalan bestsellerré vált regénye közül jó néhány magyarul is megjelent, köztük a Lovasok, a Riválisok, a Póló, A férjszelídítő, az Appassionata, a Csapó! és a Pandora. Férjével az angliai Gloucestershire-ben él. 2004-ben a királynő születésnapja alkalmából lovaggá ütötték.
Olykor szabadságra kell mennünk a saját életünkből. Amikor fordulóponthoz érkezünk, és rádöbbenünk, hogy már régóta nem azzal töltjük a napjainkat, amivel szeretnénk. Amikor végre meghalljuk, mit mond addig makacsul elnémított belső hangunk. Amikor megértjük, hogy ki kell lépnünk a megszokott környezetünkből, mert csak így láthatunk rá önmagunkra, és találhatjuk meg a hitelesebb élet felé vezető utat.
Sokan ilyenkor felülnek egy Spanyolországba tartó repülőre, és meg sem állnak az El Caminóig. A papagájos ablak szerzője másfelé indult, Németországba, ahol szintén vezet egy zarándokútvonal, összekötve Luther életének legfontosabb színhelyeit. Utazott hajóval az Elbán és szamárháton fel Wartburg várába, lakott romantikus panzióban és gótikus kolostorban, sétált girbegurba középkori utcákon és tévedt el őserdőben, s eközben megtanulta újraértelmezni legfontosabb élményeit, emlékeit. Hiszen egy régi történelmi alak és egy mai, modern átlagember is könnyen találhatja magát hasonló helyzetekben, nézhet szembe hasonló kihívásokkal, és tapasztalhat meg hasonló érzéseket.
A papagájos ablak egy szökés történetével indul, és egy megérkezéssel fejeződik be. De ahogy a mondás tartja: ahol egy út véget ér, ott elkezdődik egy másik.
A Collegienstrasse végén álló, majd ötszáz éve csak Luther-házként ismert kolostor előtt nem a házigazda szobra üdvözli a vendégeket, hanem a felesége siet át az udvaron lobogó szoknyával. És teljes joggal, mert a Barbara Cranachtól tanultakat kiválóan hasznosítva ő szedte ráncba ezt a házat és annak minden lakóját, beleértve az urát is. Az esküvőjük idején a barátcella magányához szokott férj már elmúlt negyvenéves, így kezdetben elég nehezen vette fel a fordulatszámot.
„A házasság elején különös gondolatai támadnak az embernek. Az asztalnál ez jut eszébe: »Eddig egyedül voltál, most kettesben vagy.« Az ágyban, ha felébred, lát maga mellett két copfot, amit azelőtt nem látott” – vallotta be az Asztali beszélgetésekben, és nekem folyvást ennek a két szőke copfnak a gazdája jár a fejemben, miközben végigjárom a zegzugos épületet. És össze is találkozom vele, bár a Lucas Cranach által festett portrén a hajfonatok megbújnak a sárga-fekete főkötő mögött. A festmény magas arccsontú, határozott arcú fiatal nőt ábrázol, ferde vágású, szürkéskék szemmel és finom metszésű szájjal; látszik rajta, hogy amit a fejébe vett, azt előbb-utóbb meg is valósította.
Mörk Leonóra író, újságíró, szerkesztő, műfordító, éveken át az Elle főszerkesztő-helyetteseként, illetve a Nők Lapja vezető szerkesztőjeként dolgozott. Regényeiben nem elégszik meg azzal, hogy elmesél egy magával ragadó történetet, hanem izgalmas kultúrtörténeti kalandozásra is hívja olvasóit. A papagájos ablak az eredetileg 2017-ben megjelent regényes útinapló új kiadása.
Anyaság. A legtöbb kislány, amikor önfeledten babázik, a lelke mélyén már anyává lesz. Eljátszik mindent, amit látott addigi élete során, és azt is, amit nem. Horgolt vagy műanyag, bájos vagy furcsa külsejű babával bánik úgy, mintha az édesanyja lenne: beszél hozzá, ringatja, altatja, eteti, nevelgeti, éppen úgy, ahogy vele bánnak. Vagy ahogyan szeretné, hogy bánjanak vele. Vagy épp úgy, ahogyan soha nem láthatta, amire nem emlékezhet, ami nem az ő tapasztalata. De akkor kié?
„Te döntöd el, hogy a múltadból mit teszel le és mit viszel tovább, tehát te döntöd el, hogy a múltad vagy te magad irányítod az életedet. Ez a szabad akarat lényege. De ehhez ismerned kell, hogy honnan jöttél. Tudnod kell mindent, ami ez idáig meghatározta, hogy éppen hol tartasz az életben.”
Bauer Barbara négyrészes kisregénysorozatának harmadik kötetében apró történeteken, mindenkori anyák egymásba fonódó, generációról generációra átnyúló rövid epizódjain keresztül építi fel az anya figuráját.
Az anyaságra készülve szakkönyveket olvastam, anyukákkal beszélgettem, akikről úgy gondoltam, hasonló értékrend mentén haladnak. A férjemmel elméleteket gyártottunk arról, hogy milyen szülők leszünk, miközben izgatottan vártuk, hogy végre megismerjük ŐT. Aztán a születésével nem csak őt ismertem meg. Folyamatosan tükröt tart elém, amiben látom felvonulni a múltamban felsorakozó anyák minden örömét és bánatát, félelmét, traumáját, és tudom, hogy én magam is óhatatlanul kódolom őbelé a sajátjaimat is.
Bauer Barbara
„Elfogták a világtörténelem talán legnagyobb gyilkosát” – írta szalagcímében a New York Times 1946. március 17-én. Valóban, kevés olyan ember van, akinek kezéhez közel egymillió ártatlan ember, férfiak, nők és gyermekek vére tapadt. RUDOLF HÖSS, a Harmadik Birodalom legnagyobb és legtöbb áldozatot követelő koncentrációs és megsemmisítő táborának parancsnoka nagy kötelességtudattal és munkakedvvel, szenvtelenül működtette éveken keresztül az Auschwitz és Birkenau közelében felépített táborkomplexumot.
Az Auschwitz parancsnoka voltam a háború után, Höss lengyelországi fogságában született, és egyedülálló betekintést enged a parancsokat kételyek és kérdések nélkül végrehajtó és végrehajtató tömeggyilkos belső fejlődéstörténetébe. Végigkövethetjük életét kisgyermekkorától az első világháborús katonalétig, az első politikai gyilkosságtól és a többéves börtönfogságtól a dachaui koncentrációs tábor vezetőjének posztjáig. Részletes betekintést kaphatunk abba, miként emelkedik a sachsenhauseni védőőrizetes, majd az auschwitzi koncentrációs tábor parancsnokságáig, hogy végül a Koncentrációs Táborok Felügyelőségének hivatalvezetője legyen. Höss 1944 kora nyarán újra Auschwitz élén áll, hogy levezényelje a tábor legnagyobb szabású megsemmisítési projektjét, a vidéki magyar zsidók legyilkolását. A magyar akció (Ungarn-Aktion) keretében 437 000 magyarországi zsidó érkezik a táborba. Közülük 300 000–345 000 – köztük 100 000 gyerek – azonnal a gázkamrákba kerül.
Höss, az áldozatos hazafi, a szerető családapa, a pedáns tisztviselő és hatékony tömeggyilkos, akit a magyar közönség Robert Merle 1952-ben írt regényéből, a Mesterségem a halálból ismerhet, ezúttal saját szavaival beszéli el élettörténetét. E fontos dokumentumot most először olvashatjuk magyar nyelven.
A Martin Broszat német történész által közreadott és bevezető tanulmánnyal ellátott feljegyzéseket Kádár Gábor és Vági Zoltán utószava zárja. A magyar kiadás elé Gellért Ádám írt bevezető tanulmányt.
Debrecent történelme folyamán soha nem védte sem kőfal, sem vár, sem hegy; a vérzivataros századokban polgárainak szorgos munkája és rendíthetetlen hite tartotta meg. A Szabó Magda műveiben már-már mitikus személlyé formálódott, nagybetűs Város, a „haza” a színhelye és bizonyos értelemben a főszereplője a kötet két színdarabjának.
A Kiálts, város! című történelmi drámát Szabó Magda megrendelésre, Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulójára írta. Az 1604-ben, a Bocskai-felkelés kitörésekor játszódó darab cselekménye egyetlen, krimibe illő kérdés körül forog: ki ölte meg Debrecen város tanácsnokát, Borzán Gáspárt? A gyanúsítottakat, királyokat, hadvezéreket és vallásreformátorokat az írónő az Előjátékban szembesíti egymással, és hamar kiderül, hogy noha egyikük sem ismerte Borzánt, mindannyian felelősek a haláláért. A tanácsnok meggyilkolása azonban talán még súlyosabb erkölcsi dilemmát vet fel. Vajon a három hatalom: az Oszmán Birodalom, a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség határán, valamint két vallás: a katolicizmus és a kálvinizmus ütközőpontján fekvő, ostromlott szigetté vált civís városnak a megmaradásért vívott küzdelemben joga van-e veszni hagyni, feláldozni legértékesebb embereit? Debrecen mindenekelőtt és mindenekfölött?
Az 1977-ben bemutatott Régimódi történet Szabó Magda egyik legolvasottabb könyvének, az azonos című, családja történetét feldolgozó nagyregénynek a színpadi változata. Írói bravúr, ahogyan a közel ötszázoldalas művet a kereskedő Rickl família és az arisztokrata Jablonczay család három generációjának sorsát megjelenítő, megkapó és megrendítő drámává formálja. Egy letűnt és mégis máig ható kort idéz meg, a „vér és arany századába” fordult 1900-as évek ellentmondásos polgári és dzsentrivilágát, Debrecennek és környékének katolikus és protestáns társadalmát. A darab középpontjában két erős nő áll: a nagyanya, Rickl Mária, és az unoka, Jablonczay Lenke. Két, történetükben különböző, mégis egymásra rímelő asszonyi sors. Egyik is, másik is azt példázza, hogyan lehet és kell minden körülmények között talpon maradni, büszkén, emelt fővel szembenézni az élettel, és megharcolni a szabadságunkért.
SZABÓ MAGDA 1917-ben született Debrecenben. 1940-ben szerzett latin–magyar szakos diplomát, majd latintanárként dolgozott. Írói pályáján költőként indult. 1949-ben, ugyanazon a napon, amelyen odaítélték, vissza is vonták a Baumgarten-díját, majd 1958-ig nem publikálhatott. Az ismertséget a Freskó és Az őz című regények hozták meg számára. A családi titkok és történetek, a női sorsok, a hétköznapi emberi kapcsolatok kiismerhetetlen érzelemvilága visszatérő motívumai műveinek. Jó néhány önéletrajzi ihletésű regénye született, melyek kedvelt helyszíne szülővárosa. Regényeit számtalan nyelvre lefordították, Az ajtó 2015-ben felkerült a New York Times sikerlistájára is. Munkásságát rangos díjakkal ismerték el: Kossuth-díj (1978), Nemes Nagy Ágnes-díj (2000), Prima Primissima díj (2003). 2007-ben, kilencvenéves korában, olvasás közben érte a halál.
A repülőoktató Maya Burkett férjét brutálisan meggyilkolják – ugyanazzal a fegyverrel, amely pár hónappal korábban nővére életét oltotta ki. Az asszony még fel sem ocsúdik a megrázkódtatásból, amikor a temetés után nem sokkal hátborzongató dologra figyel fel a bébimonitoron: a halott Joe tért vissza kislányukkal játszani…
Maya elszántan igyekszik felgöngyölíteni a rejtélyt, ám rövidesen rá kell döbbennie, hogy a nyomok saját bűnökkel és csalásokkal terhelt múltjába vezetnek. Mi történt azon a végzetes afganisztáni bevetésen, ami miatt az egykori pilótát szüntelenül rémálmok gyötrik? Kinek áll érdekében sötét titkaival sakkban tartani, és miért? Mi köze Joe testvére, Andrew halálához a két gyilkosságnak?
A Nem versz át világában semmi sem az, aminek látszik, a tulajdon szemünknek sem hihetünk, és az áldozatokról könnyen kiderülhet, hogy valójában gyilkosok. Vajon elkendőzhető az igazság, vagy előbb-utóbb mindenkinek el kell számolnia tetteivel?
„Coben regénye ismét bombaként robban – hatalmasat szól, az ember nem győzi a fejét kapkodni a megdöbbentő végkifejlettől.” – The Huffington Post
HARLAN COBEN napjaink egyik legnépszerűbb krimiírója. Eddig megjelent több mint húsz regényét, köztük a méltán népszerű Myron Bolitar-sorozatot a műfaj gyöngyszemeiként tartják számon: könyveit eddig negyven különböző nyelvre fordították le, és közel ötvenmillió példányt adtak el belőlük világszerte.
Amikor egy gép pilótafülkéjében lehetett, valóságos meditációval ért fel Maya számára. Érezte, ahogy vállának csomókba feszülő izmai ellazulnak. Igaz, nem nyújtotta azt a fordulatszámot és – legyünk őszinték – azt a borzongató izgalmat, mint amikor Bagdad fölött repült egy UH-60 Black Hawkkal, vagy amikor első női pilótaként emelt a magasba egy Boeing MH-6 Little Bird nehézfegyverzetű helikoptert. Senki sem vallotta be, mennyire borzalmasan felpörög a bevetések során, az adrenalinlöket pedig a narkotikumok hatásához hasonlítható. Nem tűnt helyénvalónak „élvezni” a harcot, érezni a bizsergést, rádöbbenni, hogy az életben semmi sem érhet ennek a közelébe. Ezt a szörnyű titkot kellett magukban tartaniuk.
Alexander Thiemann világhírű osztrák zongoraművész, a klasszikus zene igazi sztárja – akkora rajongótáborral, ami egy popsztárnak is dicsőségére válna. Bodrogi Eszter magyar orvos, aki kamaszkora óta szívesen hallgatja a zongorista felvételeit. Olykor a hangversenyeire is elmegy, de bármennyire is szereti a muzsikust, józanul felméri, hogy kettejük világa soha nem érhet össze.
Útjaik váratlanul mégis kereszteződnek, amikor egy drámai esemény hatására a férfi karrierje összeomlani látszik, és úgy tűnik, egyedül a lány tud segíteni rajta. Ehhez azonban vissza kell utazniuk a múltba, a második világháború vészterhes napjaiba, amikor az emberi élet egy hajszálon függött, és egyszerre jöhetett el a szerelem és a halál órája. Alexander és Eszter nyomozni kezd egy elveszettnek hitt Mozart-kézirat után, és ahogyan a múlt rejtélyei fokozatosan feltárulnak előttük, úgy nyílnak meg ők is egymás felé.
„Az ilyen Thiemann-féle elérhetetlen pasik olyanok, mint egy drága festmény egy híres múzeum falán: szerethetjük, akárhányszor megnézhetjük, sőt, poszter formájában még meg is vásárolhatjuk, de soha nem lesz a miénk. És kizárólag biztonságos távolból bámulhatjuk, mert ha túl közel merészkednénk, azonnal megszólal a riasztó.”
Sok férfi szeretne nagy házat, menő autót, és minden lehetséges módszert bevet, hogy a szex se hiányozzon a párkapcsolatából. Közben elszaladnak a húszas, a harmincas és a negyvenes éveik is. Tudják, hogy hiányzik valami, de nincsenek tisztában a valódi vágyaikkal. Érzik, hogy valami nem működik jól, de nem tudják megfogalmazni, mi az. Bár a mai kor embere egyre szabadabban élheti meg egyre vadabb vágyait, a valódi intimitás és a stabil párkapcsolat egyre kevesebbeknek adatik meg.
Hummel Zsolt Intimitás Gourmet második könyvében bemutatja a Férfi – azaz a srác, a pasi és a hím – Szentháromságát! A szív, a fej és a test. A srác tele van érzésekkel, őrülten szerelmes, de nem képes megtartani a nőt. A pasi minden trükköt bevet, ha szexről van szó, biztosítja az egzisztenciát a családja számára, mégis hiányzik belőle az őserő. A hím vad és ösztönös, viszont csak egyetlen testrészével képes gondolkodni, és az nem az agya. A srác lelkes, de félénk, a pasi okos, de megúszós, a hím erős, de agresszív.
Ez a könyv rendet tesz a fejekben, és ha nem is ad tuti tippeket, de segíthet abban, hogy a férfiak egy kicsit jobban megismerjék önmagukat. Végül pedig elárulja azt is, hogy mitől érezheti magát valóban férfinak a férfi, és hogyan élhet minőségi életet egy nő mellett.
Hummel Zsolt - Intimitás Gourmet. Férfiakkal foglalkozik mint segítő, mentor, tanácsadó. Fókusza eleinte a férfi szexualitására, illetve intimitására összpontosult, de az évek alatt egyre inkább a férfiasság támogatása lett a célja.
Joseph Boyden korai novellagyűjteményének középpontjában – regényeihez hasonlóan – az Ontario északi részén élő őslakos indiánok állnak. A szerző tizenhárom történeten keresztül, lenyűgöző erővel mutatja be azt a skizofrén állapotot, amelybe a rezervátumokba kényszerített indiánok kerültek. A segítségnyújtásnak álcázott erőszakos intézkedések, amelyeknek célja az indiánok többségi társadalomba olvasztása, és a modern nagyváros talmi vonzereje is hozzájárul ahhoz, hogy a rezervátumok lakói generációról generációra veszítik el a kultúrájukat. A fiatalok vágynak a nagyvárosba, de csak a bingót, a pankrációt, az alkoholt és a drogokat ismerik belőle, az öregek viszont még minden sejtjükkel kapcsolódnak a természethez, beszélnek az állatokkal, a pillantásuknak varázslatos ereje van, és a vérükben van a társadalmi és családi összetartás, egymás támogatása, a barátság és az együttműködés. Így keveredik ezekben a történetekben a reális a szürreálissal, a komoly a viccessel, a mélyen elgondolkodtató a könnyeddel. Feloldás nincs, ezt az ember megint elrontotta… A lebilincselő stílusban megírt történetek olvasás után sem eresztenek.
Joseph Boyden a kortárs kanadai irodalom kiemelkedő alakja. Az ontariói Willowdale-ben nőtt fel ír katolikus családban, tíz testvére mellett, majd egy képzési program keretében bennszülötteket tanított, illetve kreatív írást oktatott a University of British Columbián. Fontos feladatának tekinti, hogy könyveiben bemutassa Ontario állam őslakos indiánjainak életét. Első regénye, a realitás és misztikum határmezsgyéjén egyensúlyozó Három nap az út 2006-ban elnyerte Kanada egyik legrangosabb irodalmi díját, Az orendát pedig 2014-ben a Canada Reads az Év könyvének választotta.
A Kádár-korszak titkosszolgálata által használt tudományos elemzés szerint csupán az amerikai egyetemeken legalább ötszáz magyar származású tudós tanított vagy kutatott. „Melléjük sorakoznak az Európában és más világrészeken működő tudósok. Nem túlzás, ha azt állítjuk, ezernyi magyar tudós működik ma hazáján kívül. Oly sokan vannak, hogy nem is vehetjük mindet számba.” A számbavétel azonban folyt, és a magyar állambiztonság munkájának eredményképpen dossziék sokasága halmozódott fel a külföldön alkotó magyar kutatókról.
Közülük is kiemelt figyelmet kaptak a Manhattan-tervben, majd a hidrogénbomba készítésében meghatározó szerepet játszó lángelmék, akiket furcsa nyelvük és különleges észjárásuk miatt tréfásan csak „marslakóknak” nevezett a korabeli tudósvilág, és a magyar származású Nobel-díjasok. A hidegháború tudományos versenyfutásában az ő tudásuk stratégiai fontossága szinte felbecsülhetetlen volt állambiztonsági szempontból. Megkörnyékezésük a konspiráció egészen magas szintjén, szovjet kontroll alatt szerveződhetett csak, de a magyar gyökerekből adódóan a magyarországi titkosszolgálatok nélkülözhetetlennek bizonyultak ahhoz, hogy ezeknek az embereknek a közelébe férkőzhessenek. A kiszemelt személyeket fedőnéven, operatív tervben meghatározott iránymutatás szerint tartották szemmel.
Jelen kötet az atombomba elkészítésében úttörő szerepet játszó, majd a fegyverkezés kérdésében egymással élesen szemben álló Teller Ede („Kárász”) és Szilárd Leó („Törő”), valamint két Nobel-díjas tudós, Gábor Dénes („Carter”) és Szent-Györgyi Albert („Bogarász”) állambiztonsági megfigyelésére fókuszál. Nem csupán a titkosszolgálati munka módszereiről kaphatunk általa képet, de a „célszemélyek” életútjának politikai rendőrséget érzékenyen érintő részleteiről is.
Szekér Nóra (1976), az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze. Kutatási területe a 20. századi magyar eszme- és társadalomtörténete. 2017-ben jelent meg Titkos társaság - Magyar Testvéri Közösség története című könyve.
Miként emelkedett a levegőbe az egyik legelső magyar operettprimadonna? Mit akart elénekelni Jókai Johann Straussnak? Hogyan készült a szocialista operett és a Honthy-kultusz? Mi köze volt a Leányvásárnak Molnár Ferenc szerelmi életéhez? No és miként vált a román sanzonettből magyar csárdáskirálynő? Vagy csárdáskirályné? S egyáltalán: melyik is a címszerep Kálmán Imre leghíresebb operettjében?
Ilyen és ehhez hasonló kérdések sorát tárgyalja az Operettország, amely a műfaj bécsi–budapesti vonulatának 15 meghatározó alakját mutatja be Johann Strausstól Blaha Lujzán át Rátonyi Róbertig. Csupa figyelemre méltó személyiség, zeneszerzők és librettisták, primadonnák és táncos-komikusok, de éppígy színigazgatók is szerepelnek a kötet lapjain. A fejezeteket olvasván átfogó képet kaphatunk e népszerű, de sokak által félreértett műfaj hazai, illetve monarchiabeli történetéről, miközben a mosolyogásra, az ámuló vagy fejcsóváló rácsodálkozásra, sőt akár a szemérmes elpirulásra is lesz okunk és lehetőségünk. Mert az operettnek nincsenek se szentjei, se mártírjai – ám annál több a színes, vonzó és izgalmasan ellentmondásos egyéniség a műfaj múltjában. Ismerjük meg őket!
László Ferenc kritikus, történész, szenvedélyes ismeretterjesztő. A Muzsika folyóirat és az Opera Magazin egykori, illetve a Revizor kritikai portál aktív szerkesztője, a Bartók Rádió műsorvezetője. Szintén a Jaffa Kiadónál jelent meg Honi bestiárium című könyve.
Elischer Edith, a legendás cukrász, Gerbeaud Emil unokája jólétben, nagypolgári környezetben, szerető nagycsaládban cseperedett, igazi úrilánynak nevelték. Ám amikor kellett, ez a kicsi és törékeny nő mégis fényesen helytállt: az embert próbáló időkben feltűrte a ruhaujját, és tüzet oltott Budapest ostromának zűrzavarában, segített a legismertebb magyar zsidó családnak a német megszállás után, nyilasokkal hadakozott, és később nem törték meg az ÁVH kihallgatói sem. Kevés híján hat évet töltött a kommunisták börtöneiben, rettenetes körülmények között, elképzelhetetlenül messze kerülve a Gerbeaud fényes termeitől.
A könyvhöz a szerző a Gerbeaud-leszármazottak családi archívumában és számos közgyűjteményben kutatott, többek között az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, ahol periratok, kihallgatási jegyzőkönyvek és ügynöki jelentések is foglalkoznak Elischer Edith-tel és tudós férjével.
Nem elégtétel és nem jóvátétel, de tény: Edith élete vége felé emberi helytállásáért átvehette a francia Becsületrendet. Az ő személyes története egyben család- és cukrászdatörténet is – édes és keserű, mint a huszadik század maga.
HULEJ EMESE újságíró. Huszonöt évig dolgozott a Nők Lapjánál, jelenleg a Magyar Krónika - kronika.hu – munkatársa. Szentendrén él, egy fia van. Első könyve, a Teleki Géza életét feldolgozó „Egy Teleki gróf Afrikában” című kötet 2014-ben jelent meg.
Minden, amit a 2-es típusú cukorbetegség kezeléséről hittünk, téves – állítja új könyvében a The New York Times bestsellerlistás szerző, az időszakos böjtölés felfedezője, dr. Jason Fung. A legtöbb orvos, dietetikus és cukorbetegség-specialista még napjainkban is krónikus és progresszív betegségnek tekinti a 2-es típusú cukorbetegséget. Életfogytig tartó börtönbüntetésnek, amelyből nincs lehetőség akár csak feltételesen is szabadulni. A legtöbb, amit kínálni tudnak, hogy egy életen át tartó gyógyszerfüggőséggel, valamint orvosi eszközökkel és műtétekkel kombinált gyógyszeres terápiákkal kontrollálják, vagy késleltetik a szövődmények kialakulását. De az igazság az, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása megelőzhető, ha pedig már kialakult, visszafordítható, és akár a teljes gyógyulás is lehetséges, méghozzá természetes módon!
Provokatív, de rendkívül praktikus szemléletű, olvasmányos könyvében dr. Fung azt az úttörő gondolatot mutatja be, hogy a a mára népbetegségnek számító 2-es típusú cukorbetegséget a szervezet inzulinreakciója okozza a szénhidrátok krónikus túlfogyasztására adott válaszként. A betegség visszafordításának legjobb és legtermészetesebb módja ezért a szénhidrátfogyasztás csökkentése. Elmagyarázza, hogy az inzulinra vagy más vércukorszint-csökkentő gyógyszerekre támaszkodó hagyományos kezelések segítség helyett miért súlyosbíthatják a problémát, jelentős súlygyarapodáshoz, sőt szívbetegségekhez vezetve. Érvelése szerint hatékony kezelés egyetlen módja a megfelelő diéta és az időszakos böjt, és ezekhez minden szükséges tudást és segítséget megad a könyvében, hogy bárki biztonsággal a gyógyulás útjára léphessen.
DR. JASON FUNG kanadai nefrológus, kutató, az időszakos böjtölés és a low-carb diéták nemzetközileg elismert szakértője. Számos New York Times bestseller szerzője, magyarul Az elhízás titka - Megoldókulcs a sikeres fogyáshoz és A PCOS titka – a policisztás ovárium szindróma megelőzése és visszafordítása a böjt erejével című könyve jelent meg. Társalapítója a The Fasting Method nevű programnak, amely abban segíti a pácienseket, hogy természetes módon, böjtöléssel fogyjanak le és fordítsák vissza 2-es típusú cukorbetegségüket. Dr. Fung Torontóban él.
Volt egyszer egy lány, akit sokat kritizáltak a teste miatt kamaszkorában. Ettől ő nem omlott össze, hanem elhatározta, hogy csakazértis megmutatja. Elkezd kutatni különböző módszerek után, mindenféle diétát, étrendet és fogyókúrát kipróbál. Az akkori párja ebben sokat segít, de a lány úgy érzi, hogy nem vállalja istenigazából, ezért kilép az aranyéletéből, és a fővárosba költözik.
Itt kezdődnek az életében a hányattatások, a csalódások, jönnek a pofonok, és ráébred, hogy mennyire más a való élet, mint amit Miskolcon megszokott. De már nincs visszaút. Rájön, hogy igaz a mondás: csak magadra számíthatsz.
Találkozik a módszerrel, ami végre működőképesnek tűnik, és amivel sok embernek segít. Közben megszületik az első gyereke, és a második terhessége közben összeállítja a saját módszerét. Emiatt először támadják, de aztán kezdik elismerni, bár támadói mindig maradnak. Tartja a fontot a magánéletében, ahol egyik zűr követi a másikat, viszi a cég ügyeit, és immár három gyerekkel zsonglőrködik, de közben megcsinálja a Konyhát, ahol napi több ezer adag egészséges ételt főznek le.
Megtalálja azt a kapaszkodót az életében, amire támaszkodhat és ami előreviszi, végre le tudja cserélni a körülötte lévő embereket jókra, lezárja a mérgező párkapcsolatát, vállalva, hogy egyedül marad a gyerekekkel, és szakmai sikerei csúcsaként elnyeri a parlamenti díjat.
Bocsi Viki táplálkozási tanácsadó könyvében szakmai és magánéleti harcairól mesél, átadja mindazt a tudást, amire a tanulmányai és a tapasztalatai által szert tett, ezenkívül mintaétrendeket és recepteket is megoszt az olvasókkal. Így a kötet nemcsak több tízezres közössége számára értékes és tanulságos, hanem mindenkinek, akinek fontos a testi és lelki egészsége.